A párhuzamos valóságok gondolata először zavarba ejtő lehet – de aztán eljön az a pont, amikor rádöbbensz: minden ember saját univerzumban él. Ahogy nézed a világot, észreveszed, hogy amit te tapasztalsz, az másnak lehet, hogy teljesen idegen. A valóság nem objektív, hanem mélyen személyes, és minden múltbeli élmény, hiedelem és környezeti hatás alakítja. Száz évvel ezelőtt egy ország lakossága viszonylag egységes képet alkotott a világról. A tájékozódás korlátozott volt – néhány újság, iskola, és talán a templom prédikációi formálták az emberek látásmódját. Az igazság egyféleképpen jelent meg, és aki eltért ettől, az gyakran kívülállóvá vált.
Ma azonban más világban élünk. Az internet, az okostelefonok, és a zsebünkben lapuló kamerák egy új korszakot nyitottak: az információ azonnali, sokszor szűretlen. Egy kattintás, és bepillanthatunk egy afrikai falusi tanító, egy skandináv művész, vagy egy dél-amerikai sámán valóságába. Már nem egy valóság van, hanem milliónyi – és ezek között egyre nehezebb eligazodni.
A 2020-as covid lezárások óriási fordulópontot jelentettek. Az emberiség nagy része, aki addig csak szórakozásra használta a netet, hirtelen információforrásként kezdte használni. A feszültségek, összeesküvés-elméletek, árnyalt vélemények és globális viták megmutatták: a közös valóság már csak illúzió. A kivételt leginkább az idősebb generációk képezik – ők még mindig a televízióból tájékozódnak, ahol a valóság szűrve és irányítva jelenik meg.
Amit látunk, és amiben felnőttünk, az alakítja a valóságról alkotott elképzelésünket. És ezt jól tudják azok, akik befolyásolni akarnak minket. A félelem a legerősebb manipulációs eszköz. Ha valakit meg tudok győzni arról, hogy veszélyben van, és csak én tudom megmenteni – már irányítom is. Így működött évezredeken át az egyház, amely gyakran a félelem nyelvén szólt: „csak rajtunk keresztül juthatsz el Istenhez”. Ma ezt üzérkedésnek neveznénk – az istenihez való hozzáférés kiárusításának.
De az ébredés nem külső forrásokon keresztül történik. Hanem amikor felismered: a saját valóságod Te vagy. Minden, amit eddig hittél, átalakulhat. Nem baj, ha mások másként látják – ez nem elválaszt, hanem felszabadít. A párhuzamos valóságok világa arra emlékeztet minket: a valóság nem kőbe vésett, hanem élő, lélegző, és alakítható. És most először igazán a mi kezünkben van a formálása.